A kancellár a bajorországi koncentrációs táborban megkoszorúzta az áldozatok tiszteletére emelt emlékművet, és holokauszt-túlélőkkel találkozott. "Különleges pillanat ez nekem" - mondta újságíróknak. Hozzátette, hogy a holokausztra emlékezve szomorúság és szégyenérzet tölti el.
Merkel a tábor túlélő foglyait összefogó egyesült elnöke, Max Mannheimer meghívásának tett eleget a látogatással. Mannheimer azután hívta meg a kancellárt, hogy megtudta, a politikus az országos kampánykörútja során az egykori koncentrációs tábor térségében fekvő városban is szerepel egy rendezvényen, az úgynevezett hagyományos dachaui népünnepély politikai fórumán.
A Németországi Zsidók Központi Tanácsa üdvözölte a látogatást, sokan viszont bírálták az időzítést. Az ellenzéki Zöldek például ízléstelennek nevezték, hogy Merkel a választási kampány közepén keresi fel a koncentrációs tábort. Tudósok is kritizálták a kancellárt. A berlini antiszemitizmus-kutató tudományos intézet vezetője, Wolfgang Benz szerint lehetett volna "kevésbé provinciális" megoldást is találni az első dachaui kancellári vizit lebonyolítására. Ez így "egy kicsit gyenge, és nagyon-nagyon megkésett" gesztus - mondta a történész a ZDF közszolgálati televíziónak.
Dachau mintaláger volt, a bajorországi létesítmény kialakítását és működési rendjét követték az összes többi náci koncentrációs táborban. Az első foglyokat Hitler hatalomra jutása után alig néhány héttel, 1933 márciusában szállították a dachaui táborba, ahol a háború végéig több mint 200 ezer embert fogtak kényszermunkára a nácik. A táborba elsősorban zsidókat hurcoltak, de romákat, melegeket, politikai okokból üldözötteket is ezres nagyságrendben küldtek Dachauba a harmadik birodalom minden sarkából. A koncentrációs táborban legkevesebb 30 ezren haltak meg.
Bajorországban szeptember 15-én tartományi törvényhozási választást tartanak. Egy héttel később országos parlamenti választás lesz Németországban.